*Jenna szemszöge*
Jó pár hét eltel mióta..megváltozott az életünk. Logannal közöltük hogy együtt vagyunk. Örültek neki. Ma úgy terveztük hogy randizni megyünk. Csak mi ketten, a vidám parkba. Annyira szeretem az ilyen helyeket..nem tudom. Már a nevében is benne van hogy VIDÁM akkor..rossz hely nem lehet. Apám mutatott egy ilyen helyet először még Németországban. Azóta imádom a magas, pörgős, gyors dolgokat. Reggel előbb ébredtem mint Logan, nyomtam egy puszit homlokára. Mire álmában elmosolyodott annyira édes! Lementem a konyhába, mindenki ott volt.
-Jó Reggelt! -mosolyogtam-
-Neked is! -dörmögte teli szájjal Carlos, mire felnevettem.-
-Neked is! -nyomott puszit arcomra LoL mikor elment mellettem a pulthoz- Mit kérsz enni? Van palacsinta, gofri..-mosolygott kedvesen.-
-Palacsintát! -mosolyogtam és leültem egy bárszékre. Elém rakta az ételt és mellém ült.-
Jó Étvágyat! -mondtam kizárólag nekem mert a többiek már eltűntek és a nappaliban terpeszkedtek a televízió előtt. Bizonyára jó lakott hassal.
-Köszönöm!-mosolyogtam és enni kezdtem.-
-És együtt vagy Loggieval? -húzogatta a szemöldökét és elnevettem magam és bólintottam hogy 'Igen.' Elmosolyodott és tovább ette csokis tejszínhabos gofriját.-
-Jó Reggelt Bogaram! -éreztem két kezet derekamon. Felé fordultam és egy lágy csókot nyomtam puha ajkaira amit viszonzott is.-
-Ahww....Olyan cuki vagytook!-mosolygott Lola mire megöleltem.-
-Na Kicsim mikor megyünk? -nézett rám Logan és leült enni-
-Miután ettél?! -mosolyogtam és raktam elő két palacsintát és egy gofrit, kacsintott ami nála ezek szerint azt jelenti 'Oké.' és befalta az ételt.-
-Ömm... öltözzünk. Vagy te pizsamába jössz? -nevetett mire az emelet felé húztam-
-Nem! -nevettem és felhúztam a szobába, én még mindig csak álltam a szekrény előtt csodára várva hogy valami értelmes ruha a karjaimba ugrik mikor Ő már rég készen volt.-
-Én lemegyek Kicsim! Siess! -karolt át hátulról és puszit nyomott arcomra-
-Sietek!-mosolyogtam és kiment az ajtón. Nagy nehezen döntöttem..ennél:
-Ne kiabálj! -mosolyogtam-
-Végre!-mosolygott- Gyönyörű vagy! -húzott közelebb derekamnál fogva-
-Ahh...ne túlozz már! -nevettem mire kaptam egy puszit az orromra-
-De most már tényleg menjünk! -csapott fenekemre, mire a lányok akik a kanapén ültek felkuncogtak.-
Kimentünk a kocsihoz és beültem az anyós ülésre ő pedig a kormányhoz. Elmosolyodott és beindította a motort elindultunk. Egy óra autókázás után oda értünk. Mosolyogva ugrottam ki a kocsiból és Logan is követett. Egy füves rész elejénél álltunk.Udvarnak mondanám, de annak túl nagy volt. Inkább egy parkra emlékeztetett. Furán néztem rá, vidám parkot mondott.
-Bocsi hogy nem szóltam, de nem tudtam jegyeket foglalni a vidámparkba! -vakargatta buksiját.-
-Semmi gond Cicám! Ha veled lehetek nekem egy szeméttelep is jó! -mosolyogtam és Ő is mosolyra húzta száját.-
-Soha nem vinnélek olyan helyre! -nyomott csókot ajkamra, én pedig átkaroltam nyakát.- De nem csak egy sétára hoztalak!
-Hát? -kíváncsiskodtam-
-Fordulj meg! -mosolygott. Én pedig engedelmeskedtem neki. Egy LOVE feliratos nyakláncot akasztott nyakamba.-
-Úristen Logan! Köszönöm! -ugrottam mosolyogva nyakába.-
-Ezzel a nyaklánccal megfogadom hogy... -megfogta kezem és összekulcsolta ujjaink- Szeretni foglak Most és Mindörökké! -szememből kicsordult egy könnycsepp a boldogságtól. Még senki nem mondott nekem ilyet és még nem is adott ilyen gyönyörű szép nyakláncot. Lágy csókot nyomott ajkaimra és átkarolta derekam. Viszonoztam a csókot és átkaroltam nyakát. Egyre vadabbul kezdett csókolni, tetszett. De levegő hiány miatt elváltunk egymástól.-
-És még mindig van egy meglepetésem! -mosolygott.-
-És mi aaz? -mosolyogtam. Megfordított így háttal voltam neki egy kendőt kötött a szememre.-
*Logan szemszöge*
-Ne leskelődj! -súgtam fülébe és vezetni kezdtem.-
-Nem fogok! -kuncogott.- De ne vezess neki semminek!
-Nem foglak nyugi! Bízz bennem! -nevettem fel halkan.-
-Bízok benned! Mint még senkiben! -mosolygott. Egy kis patak partjára vezettem ahol egy kisebb romantikus pikniket csináltam neki.- Tádááá....-vettem le szeméről a kendőt. Amint észrevettem nem tudott megszólalni csak egy szenvedélyes csókkal jutalmazott. Leültünk és elfogyasztottuk a szendvicseket és az italt amit oda vittem, vagyis szerveztem.- Tetszett?-kérdeztem mikor már a kocsi felé tartottunk.-
-Imádtam! És köszönöm! -mosolygott.-
-Ezt nem kell köszönnöd, Szívem! -mosolyogtam és átkaroltam nyakánál és úgy mentünk tovább Ő pedig derekamat ölelte. A kocsihoz érve ki nyitottam neki ajtaját Ő pedig beült. Átszaladtam a kormányhoz és beültem. Bekapcsoltam magam és Ő is. Mosolyogva combjára tettem kezem és beindítottam a motort. Elindultunk és pár óra múlva haza is érkeztünk. Már csak a TV fénye világította be a nappalit és a kanapén James aludt Foxxal a kezében. Lekapcsoltam a TVt és felmentem az emeletre halkan Édesem után aki már pizsamában feküdt az ágyba kiderült arccal. Gyorsan letusoltam és mellé feküdtem, Ő fejét mellkasomra hajtotta és kis köröket írt le rajta. Én átkaroltam és hátát simogattam.
-Jó Éjt Szerelmem! És még egyszer köszönöm! -hunyta le mosolyogva szemeit és szuszogni is kezdett.-
-Neked is és ne köszönöd! -suttogta és belepusziltam hajába. Még egy jó napot zárhatunk Életemmel. Annyira imádom. Lekapcsoltam az ágy melletti kislámpát és elaludtam..
~ Hát ennyi lett volna a nyolcadik rész. Kérlek írjatok komikat. És írjátok meg benne hogy megéri-e folytatni..Kérlek. ;) ~
